🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Egri Katolikus Legényegylet
következő 🡲

Egri Katolikus Legényegylet, 1860-1946: Mo-on hetedikként alapította Tóth István, az →Egri Érseki Líceumi Nyomda ig-ja. Székházát Bartakovics Béla érs. segítségével a főkápt-tól kapta, 1910: 1, 1930: 2 emeletes lett. 1995: Heves Megyei Művelődési Közp. - Az iparos tanoncok és segédek tudásának összemérésére 1862-től munkakiállításokat szerveztek. 1865: megalakult az ~ dalárdája, 1866: műkedvelő színjátszó-, 1909: ifj. önképzőköre. A VKM rendeletére az 1911/12: indított munkásgimn-ot Egerben az ~ szervezte meg. 1919: a tanácskormány föloszlatta, székházát a szociáldemokraták kapták meg. VIII: kezdte meg újra működését. 1921 nyarán létrejött a sportcsoport, 1928: az Öreg Legények Egyesülete, 1929: saját leventecsoportjuk, 1931: a mesteregylet, mely az ~ székházában önálló helyiséget kapott. A mesteregyleten belül Munkaközvetítői Hivatalt és Kolping Dalkört, 1936: az Iparos Leányok Kolping Egyesületet szerveztek. 1937-től működött a Kolping-lányok és -fiúk szavalókórusa. 1942: az ~ megszervezte a Kolping Nőegyletet is. 1946: belügymin. rendelettel föloszlatták. - Az ~nek saját kvtára volt, főként adományokból. A kölcsönzést társad. munkában végezték. 1872: külön olvasóhelyiséget jelöltek ki. A II. vh. végén a több mint 4000 köt-es kvtár szétszóródott. - Egyh. elnökei: 1860: Lengyel Miklós, 1869: Tárkányi Béla, 1886: Kozma Károly, 1895: Foltin János, 1913: Csekó Gábor, 1919(?): Nagy János, 1926: vitéz Subik Károly, 1945/46: Vizy Miklós. Ki.P.

Szecskó Károly: Az ~ története (1860-1951). Eger, 1992.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.